Miután kiválasztottuk a megfelelő operációs rendszert, következhet a digital audio workstation, ami gyakorlatilag a mi kis audio játszóterünk lesz, ahol mindent meg tudunk valósítani a felvételtől, egészen az utómunkáig, tehát egy kész dalt exportálhatunk ki a munkafolyamat végén.
Az akadálymentesség bár egy igen fontos kérdése jelen bejegyzésünknek, de végül nem csak ez fogja eldönteni, hogy te kedves olvasó, majd melyik daw mellett teszed le a voksod. Ugyanis minden daw másban erős és más megközelítést alkalmaz. Lesz, hogy hiába kevésbé jól használható az adott program képernyőolvasóval, te mégis azt választod, mert tetszik az a kezelési perspektíva, amit a fejlesztők megálmodtak.
Kezdjük is a sort az ipari standardnak számító Protools-szal, hiszen a kérdés sokszor felmerül, hogy mennyire vehető komolyan egy látássérült mint hangmérnök, mennyire integrálható ebbe az iparba és tudja-e használni azokat a szoftvereket, amiket mindenki más. A válasz igen, de mint minden ez sem olyan egyszerű. Az avid minden terméke gondosan úgy lett megtervezve, hogy akadálymentes legyen, hogy azt képernyőolvasóval egy látássérült is tudja használni, tehát az összes plugin, a protools és a hdx rendszerek is teljes körűen kezelhetőek. Mind ez Mac alatt, mert a Windows rendszeren történő használat nem lehetséges, ugyan az előző bejegyzésben is megemlítettem, hogy évek óta ígérik a mennyek országának eljövetelét, de szerény véleményem szerint erre már keresztet vethetünk. Ha idő közben csoda történne, úgy kijelenthetem később, hogy tévedtem.
Az Avid cég tehát látszólag elkötelezett az akadálymentesítés mellett, ezt büszkén hirdetik is, de nézzük a szoftver gyakorlatban történő használatát.
Audio kezelésben, tehát ének és hangszer felvételekre, podcast anyagok rögzítésére, azok szerkesztésére. Tehát utómunkára kiváló, nem hiába történik a mixing és mastering a legnagyobb stúdiókban már évtizedek óta a Protools-szal. Gondolok itt szinkron stúdiókra, nagy zenei stúdiókra, az Avid cég szoftverének neve össze Fort a minőséggel és használhatósággal. Korábban remekre szabott pluginjei és hangkártyái is sok hangstúdió ékkövei voltak és azok a mai napig.
Persze a Protools uralma nem megtörhetetlen, az új szereplők közül is vannak, akik igen csak kedveltek, az Universal audio Lunája pedig pár éven belül megboríthatja a rendet, hiszen a remek hangkártya már adott a gyártó termékpalettáján, a szintén prémium minőségű pluginek, melyek közvetlen a kártyán is futtathatóak, de egyre több plugin érhető el natívan mac és windows rendszereken is, így ha a kártyába integrált cél processzor, ami az effektek valós idejű futtatására szolgál elfogyna, akkor jöhetnek a számítógépünk erőforrásai. Mac alatt a Luna egész szépen kezelhető, vannak címkézetlen gombjai, de egy 4 éves szoftverről beszélünk, aminek a fejlődését mi, a felhasználók pozitív irányba is elvihetjük, szerencsére ingyenesen, bárki számára letölthető, így javaslom, hogy bombázzátok a fejlesztő céget a visszajelzéseitekkel. Hallgatnak rájuk!
Több ízben kiderülhetett számotokra már néhány videóm alapján, sőt, a dedikált Logic Pro-ról készített anyagomban erre ki is térek, hogy az Apple mára már mostoha gyermekként kezeli sajnos az általa felvásárlót és sokáig dédelgetett szoftvert. Pedig a mai napig a legjobb ár/érték aránnyal büszkélkedő megoldásról beszélhetünk a logic személyében. A közel 60 GB loop, plugin és egyéb a zene készítéshez szükséges eszköz, melyet a vásárlást követően letölthetünk, ebben az árkategóriában egyik daw esetében sincs jelen. A Logic pedig olyan mintákat és plugineket ad a kezünkbe, amivel egy kezdő évekig el lehet majd, de egy profi sem szégyenkezhet, ha használja azokat. A beépített effektekről már nem is beszélve, messze a Logic-nak van a legjobb gyári felhozatala ebben a tekintetben.
Akkor hát mi is a problémám vele? A kérdés jogos, a válaszom pedig rövid és lényegre törő: optimalizálatlan bug halmaz az egész. Na jó, nem bántanám ennyire, de tény, hogy az Apple fejleszti, célzottan a szintén általuk megálmodott hardverre. Az összehasonlítások során mégis mindig a Logic kerül ki vesztesen. A saját tapasztalataim is azt mutatják, ha a Logic-kal dolgozom, olyan anomáliák jelennek meg, amikre addig nem volt példa egyik daw esetén sem. Nem működik együtt a midi billentyűzettel és ezt teszi úgy, hogy előző nap még teljesen jól ment minden. A beállítások, a hardver környezet, a csatlakoztatott perifériák sem változtak, mégis, valamilyen furcsa okból kifolyólag, már nem működnek a play, stop és egyéb vezérlő gombok a midi billentyűzeten. Jelzem, nem csak nálam volt tapasztalható ez a hiba. De említhetném még a sávok rejtélyes elnémulását is. Szóval számos kellemetlenséget hoz magával használat közben, a processzor és memória indokolatlan magas használatáról már ne is beszéljünk. Az Ableton esetén elfogadom, egy ősrégi interfésszel dolgoznak, amit időről-időre foltoznak, de ott, ahol a szoftver és a hardver is egy helyen készül, ráadásul Windows felhasználók ne is álmodjanak a Logic nyújtotta pokolról, hiszen az almás cég nem szentségteleníti meg a Microsoft rendszereit ezzel a csodálatos programmal.
Az akadálymentesség már más tészta, hiszen a Logic 70%-a hozzáférhető, a maradék 30% pedig bár fontos lenne, de az Apple magasról engedi rá a szennyvizet, hiába évek óta kapják a visszajelzést, hogy a midi szerkesztő végül is csak amolyan tessék-lássék módon kezelhető, az automatizáció megvalósítása rémálom, bőven vannak címkézetlen elemek, ahol csak annyit közöl velünk a képernyőolvasó, hogy „gomb”, de annak valódi funkcióját már csak a megnyomását követően tudjuk meg.
Ezek ellenére meglepő, de mégis ajánlom. Most, hogy már mindenkit elriasztottam a Logic használatától, akkor mégis miért írom ezt? A válasz igen egyszerű, az ár/érték arányát tekintve még mindig a legjobb választás, ha mac rendszert használsz, valamint, ha megszokod azt a felépítést, kezelési metódust, amit a fejlesztők alkalmaznak, akkor hosszú évekre egy folyamatosan támogatott szoftverrel dolgozhatsz. Ehhez viszont el kell fogadni, hogy a tracklist az után érhető csak el, hogy interakciót végzünk a tracks elemmel, majd a tracks header esetén is így járunk el, ez már két művelettel több, mint amit más szoftverekben el kell végeznünk. Nagyon sok rétegből áll a kezelőfelület, és bár értem a temérdek ablak miatt miért így oldották meg a képernyőolvasóval történő navigációt, mégis valahol értetlenkednék picit, mert az Ableton esetén is sikerült egy jobb kivitelezést megvalósítani, a siker titka pedig elárulom: a célcsoporttal való kommunikáció és a fejlesztésbe, tesztelésbe bevontak kompetens embereket.
Ha már megpendítettük az Abletonos húrokat, akkor térjünk át egy igencsak az akadálymentesített dawok között egy elég fiatal próbálkozásra, igen, az Ableton Live-ra, ami a bejegyzés írásának pillanatában még valamelyik 12-es alverziójánál tart és egy elég erős próbálkozás, de nem több.
Amikor megjelent egy ambiciózus projektet láttam benne, hiszen már az alpha teszt fázisnál csatlakoztam a teszter csapathoz és a fejlesztők folyamatos kommunikációja, odafigyelése mind azt sugalták, hogy ez egy igencsak jól használható interfész lesz, ha kész lesz. Viszont sosem lett igazán kész. Említettem egy-két alkalommal, hogy büszke vagyok az Ableton-ra, mert az automatizációgyengélkedését leszámítva, 3-4 év alatt eljutottak oda, ahová a Logic sok-sok év alatt. Ez nem menti fel őket a megjelenés utáni hanyagság alól.
A bejegyzés írásának pillanatában még a publikus, stabil változatban nincs automatizációs lehetőség, a midi események is korlátozottan kezelhetőek, de olyan alap funkciók sem elérhetőek képernyőolvasóval, mint a fade in, fade out. Jelenleg, amikor a bejegyzést írom, 1 évvel a stabil kiadás megjelenése után vagyunk. Még mindig Elképesztően korlátozottak a lehetőségeink, haladóknak jó szívvel nem tudom ajánlani.
Gyanítom az üzleti része nem jött be. Nem ugrott rá annyi látássérült vásárló, a társadalmi plecsni mégsem hozott akkora szimpátiát, vagy csak egyszerűen nincs elég fejlesztő, aki releváns tudással rendelkezne a megfelelő akadálymentesítési szint eléréséhez. Bármi is legyen az ok, egyszerűen egy korlátozottan használható megoldás lett a végeredmény, ami egyelőre egy fél megoldás, nem több.
Úgy tűnhet, hogy én kifejezetten haragszom az Ableton fejlesztőire, holott ez nincs így. Sőt, hálásan köszönöm az egész csapat munkáját, hogy a világ legnépszerűbb digital audio workstation szoftverének hozzáférhetőségén nap, mint nap dolgoznak. Aki most vágna bele a zene készítés rejtelmeibe, számára kiváló választás lehet, hiszen vele együtt fog fejlődni a szoftver, de még itt-ott tényleg esetlen szegény. Én mindenesetre követem hűen a projektet, mert számos olyan kaput nyitott meg az Ableton, mely belépő lehet az inkluzív zenei munkálatok világába.
A Reaper-t a végére hagytam, ami az én kedvencem. A kezelőfelülete miatt is, hiszen egy elég letisztult, bár sokak szerint csúnya kinézetet kapott, de az akadálymentesítésben verhetetlen.
Az osara plugin szükséges a képernyőolvasó és a Reaper megfelelő együttműködéséhez, tehát nem natív megoldásról beszélünk sajnos. Ezzel együtt jár, hogy lehet a kiegészítő megszűnését követően a továbbiakban már nem lesz képernyőolvasó barát az adott szoftver, de lassan 20 éve fejlesztenek a Reaperhez kiegészítőket, melyek könnyebbé teszik a használatát, így erre kevés az esély. Azzal, hogy nyiltforráskódú az Osara, bárki átveheti a fejlesztését a jövőben, ha a jelenlegi csapat már nem tudná tovább csinálni.
Túl sokat időztünk az Osarával. A lényeg, hogy a Reaper-ben alig van olyan funkció, ami nem hozzáférhető. Ami nem jól működik, azt javítják, akár a Cockos, akár az Osara fejlesztői. Talán a leginkább közösség központú dawról beszélhetünk a Reaper személyében. Aktívak a felhasználók, látássérültek, látók egyaránt, a fejlesztőcsapat pedig szinte azonnal reagál is a problémákra, ahogy az Osara script fejlesztői is az újdonságokra, hogy mindig naprakész legyen a szoftver.
Valami összegzés, egyéni javaslat kellene a végére. Mit is írhatnék. Csupán annyit, ha most állsz választás előtt, mert eldöntötted, hogy bele kóstolnál ebbe a világba, van mindegyik, általam írt daw szoftvernek próbaverziója, töltsd le, próbáld ki őket, nézd meg számodra mi áll kézre. Szintén, az operációsrendszereket taglaló cikkemhez nyúlnék vissza. Nincs egyértelműen mindenki számára jó megoldás. Mások vagyunk, lehet neked más megközelítés lesz kényelmes, lehet pont a Logic megoldásai, amit szénné fikáztam. Lehet, nem tudhatom, derítsd ki, csupán egy iránytűként szolgál ez a cikk, hogy 2025-ben, mely dawokkal számolhatsz, ha látássérült vagy és képernyőolvasó szoftverrel dolgozol.
